1.fejezet

Sziasztok hát itt a feji remélem hogy joo lett.

Elment, már több hónapja hogy elhagyott.Ma új diákok jönnek az iskolába.

Fel kellene kelnem. De nem akarok. Végül az eszem győzött és felkeltem. Amikor a tükörbe néztem a látványtól elment az életkedvem is...bár az már napok óta nincs meg...a tükörből egy nyúzott képű, beesett szemű lány nézett vissza rám. Felkentem egy kis alapozót és kihúztam a szemem(amit általában nem szoktam).Végül felvettem egy combközépig érő fehér pólót, egy farmercsőnadrágot, és egy fehér converse Dorkót. A tükörből most egy elfogatható kinézetű lány nézett vissza rám, akin nem látszott hogy belül teljesen össze van törve. Lementem ettem egy kis müzlit és kimentem az új autómhoz egy gyönyörű Audi r8-hoz. Még Charlie vette nekem a halála előtt. Az egyik küldetésén lelőtték és most egyedül élek. A suliba pár perc alatt beértem. A parkolóban már láttam az új diákok autóját. Egy Cadillac XTS-t. Úgy látszik az új diákok gazdag kölykök lesznek.
***
A délelőtt unalmas volt. Az új diákokat még nem láttam. Lehet hogy nem kellene bemennem enni, úgysem vagyok éhes. Végül úgy döntöttem mégis megyek. Amint beléptem Mike elkezdett integetni. Már épp mentem volna hozzá amikor megláttam 3 arany szempárt. Az ebédlő végében ültek ott ahol ...ahol...ahol régen megláttam a Cullenéket. Három nagydarab izmos vegetáriánus vámpírt. Amint megláttam őket odamentem és leültem. Amikor észrevették hogy ott ülök, annyira hülyén néztek, hogy majdnem leestem a székről a röhögés miatt.-Sziasztok a nevem Isabella Swan. Tudom hogy mik vagytok nyugi nem mondom el senkinek. -A nagydarab fiú szólalt meg először.
-Hogy...Kitől...Honnan...tudod???-kérdezte.
-Az legyen az én titkom, de betudom bizonyítani tudom mik vagytok ezért nekem igazán nem kell hazudnotok. -Felemeltem a jobb kezem és megmutattam a harapást amit James csinált.
A szöszi eszmélt fel legelőször.
-Hogy lehet az hogy nem vagy vámpír? Úgy tudom, ha valakit megharapnak, átváltozik.
-Kiszívták a mérget. -mondtam mintha ovisokkal beszélnék.
-Jah amúgy szilya én Lucas Ross vagyok, és ők itt a testvéreim Dante, -intett a fekete hajú nagy darab felé-ő pedig Nicolai.-mutatott a szöszi felé.
-Vannak képességeitek?-kérdeztem tőlük.
-Vannak. Én -szólalt meg Lucas- írányítani tudom a 4 elemet(tűz,víz,föld,levegő)
-Aztaa. -ez aztán értelmes mondat volt Bella, hajrá csak így tovább.!
-Én átlátok a dolgokon ez olyan röntgen látás. -mondta Dante. Reflexből magam elé kaptam a kezem. A 2 másik vámpír csak röhögött, viszont Dante nem.-De valamaiért rajtad és a ruháidon keresztül nem látok át.-erre a másik két vámpír is abbahagyta a röhögést.-Ez mért van?
-Nekem van egy olyan...izé olyan pajzsszerű valamim.
-Én feltudom venni az élőlények alakját-vágott közbe Nicolai.
-Ez tök jóó. Amúgy honnan jöttetek?
-Canadából, Torontó.
-Ismeritek a Cullen családot, vagy a Denalikat??
-Nem. Kéne?
-Hát nem... azt hiszem nem...
-Olyan fancsali képet vágsz. Talán valami baj van?
-Nem semmi...csak emlékek.
-Nah hát akkor szilya szerintem mennünk kéne órára.
-Jah igen persze sziasztok.
-MILYEN ÓRÁD LESZ- üvöltötték utánam.
-Biossz.Nah sziasztok.
***
Az utolsó két óra nagyon uncsi volt közbe végig a fiúkon járt az eszem.
Óra után kisétáltam a parkolóba beültem a kocsimba és haza mentem.
Amint beléptem a házba bedobtam a táskám a sarokba. Felkaptam egy almát a konyhában és elindultam azn erdőbe sétálni.
Csak mentem... és mentem ... és mentem...Amíg egy ismerős helyre érkeztem. Ez volt ami rétünk, fogtam magam és leültem. Már elég régóta ott ülhettem amikor egyszer csak megláttam Laurentet. Nagyon meglepődött hogy látott, amikor jobban megnéztem láttam, hogy éjfekete a szeme. A felismerés villámcsapásként ért engem. Tehát vadászik. És én vagyok itt a legközelebbi ember. Pár másodperc és máris a nyakamat fogta, ezután már csak arra emlékszem, hogy belemélyesztette a fogait a nyakamba.
A következő emlékem hogy valaki letépi rólam. Hangos morgások és egy ismerős hang ami azt kiáltja, hogy -VIDD INNEN BELLÁT EGY BIZTONSÁGOS HELYRE!!!-utánna már csak sötétség.
***
Hosszú idő után már hallottam hangokat is.
-Talán valamit elrontottunk?
-Nem hiszem, hiszen egyre gyorsabban dobog a szíve. Nem sokára vége.

-Akkor miért nem fáj neki?-kapcsolodott be egy harmadik hang is.
***

Sötétség. Unatkozom. Amikor kinyitottam a szemem túl nagy volt a világosság ezért gyorsan be is csuktam. Amikor újra kinyitottam 3 barna szempárral találtam magam szembe.